Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Battleship, 2012, R.: Peter Berg, Sz.: Taylor Kitsch, Liam Neeson, Brooklyn Decker, Alexander Skarsgard, Rihanna

Emlékeztek a Torpedó nevű társasjátékra? Én annak idején nagyon sokat játszottam vele. Nem gondoltam volna, hogy normális, filmre való történetet lehet belőle kerekíteni.

A film sztorija pofonegyszerű. Gyakorlatozik a haditengerészet, de belerondítanak a földönkívüliek, egy kemény csávó (Taylor Kitsch) pedig kezébe veszi a dolgokat, és nem hagyja veszni az emberiséget. Itt meg is állt a tudomány. Az egészet ráhúzták a kurva jó és a műfajban etalonnak számító A függetlenség napja szerkezetére, és hadd szóljon. Teljesen ugyanazok a karakterek és ugyanazok a fordulatok köszönnek vissza. De nem csak annyira, hogy emlékeztetnek valahol a tudatalattiban, hanem konkrétan lejátszódnak benned a jól ismert jelenetek. A humort is a fent említett klasszikusból, valamint a Transformers trilógiából emelték át. Látszik, hogy próbálták olyanra csinálni, mint az elődök. A kulcsszó: próbálták. De nem sikerült nekik, nagyon nem. Görcsösen akarnak hasonlítani az elődökre, rontva ezáltal a film élvezeti értékén.
A rendező az a Peter Berg, aki már több jó filmet tető alá hozott (pl. Ronda ügy, A királyság, Hancock). Van neki egy tök jó rendezési stílusa, ami jelen esetben nem látható. A Csatahajó olyan, mintha kísérlet lenne Roland Emmerich és Michael Bay együttműködésére, ami felemás eredményt hozott. A producerek bizonyára szóltak Bergnek, hogy ha már a forgatókönyv másol, tegyen úgy ő is.
A filmzenét Steve Jablonsky követte el, aki a Transfomers trilógia muzsikáját is komponálta. Saját hozott anyagából dolgozott, nagyon sok helyen nagyon hasonló dallamok hallhatóak. Kész felüdülés, mikor felcsendül az AC/DC, vagy a stáblista alatt a Creedance.
A Hasbro a Transformers filmek után újabb kurva nagy blockbustert akart saját termékének filmre adaptálásából, ezért a készítők be is vetettek mindent: telepakolták látványos akciókkal és csilivili effekorgiával. Még jó, hogy a szereplők érzelmi világával keveset szaroztak, és a látványra helyezték a hangsúlyt, igazi audiovizuális adrenalinbombával van dolgunk. Ez tehet arról, hogy a film nem csap át unalomba, és azért kicsit élvezhető is.

60%


A szinkron nem lett olyan jó, mint amennyire elvárjuk egy ilyen blockbuster mozis szinkronjától, de azért a célnak megfelel. A magyar hangok a legtöbb esetben passzolnak a színészekhez, viszont a teljesítményük épphogy megfelelő.

süti beállítások módosítása