Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Még friss és ropogós a How It Should Have Ended sorozat legújabb része, amely ezúttal a Bosszúállók elé állít görbe tükröt. Nézzétek!

Pjú pjú pjú!

Avagy az idei kedvencem, a Bosszúállók és az egyik nagy kedvencem a Csillagok háborúja főbb karaktereit hasonlítja össze az alábbi nagyméretű kép. Kurva jól elkapja az egyezéseket, én speciel röhögve csaptam a homlokomra, miközben rávilágítódtam a hasonlóságokra.

Angoltudás kell, hogy megértsd! A kép a 9gagről származik.

Men in Black 3., 2012, R.: Barry Sonnenfeld, Sz.: Will Smith, Tommy Lee Jones, Josh Brolin, Jemaine Clement, Emma Thompson, Michael Stuhlbarg, Alice Eve

A két feketeruhás ügynök, J és K visszatért a mozivásznakra, hogy harmadszor is együtt mentsék meg a Földet. Ezúttal vittek bele egy kis csavart is.

Men in Black 3..jpgA Men in Black gyerekkorom meghatározó filmélménye volt, manapság is ugyanolyan élvezettel nézem, mint annak idején. A második rész már nem érte el az első színvonalát, de nekem mégis majdnem ugyanannyira tetszett, így ehhez is hasonló fiatalkori élmények fűznek. Ennek fényében vártam az öltönyös képregényhősök harmadik mozis kalandját.
K ügynök (Tommy Lee Jones) még 1969-ben kapta el Borist (Jemaine Clement a Flight of the Conchordsból), aki azóta raboskodik. Most azonban sikerül megszöknie, majd visszautazik '69-be, hogy megváltoztassa a múltat, és likvidálja K-t. J-re (Will Smith) hárul a feladat, hogy utánamenjen a múltba, és helyrehozza a jelent.
Elég szarul indul a film, úgy, mint egy sokadrangú sci-fi blődli. De szerencsére ez nem tart sokáig, mert miután megtörténik az időugrás, sikerül majdnem elérni az első két rész színvonalát. Láthatunk érdekes és izgalmas csavarokat, élvezetes akciókat, és a poénok is röpködnek. Az első harmad után tehát felpörög a film, ami kitart egészen a végkifejletig. Hasonlóan a többi időutazós történethez, itt is vannak olyan dolgok, amikbe bele lehet kötni, de nagyon nem érdemes, és a film sem olyan, hogy beindítaná az ilyesfajta gondolkodást.
J figurája ezúttal is olyan, mint eddig volt, viszont K-t jobban megismerjük, hiszen megtudjuk, milyen volt fiatalon. A múltbéli K-t Josh Brolin kelti életre, aki tökéletes választás volt a szerepre, mert egy az egyben Tommy Lee Jones. Az alakítása és a karaktere is kiemelkedő, övé a show a filmben, ő helyezi magasabbra a színvonalat. A főköcsög az egyik, amiért gagyin indul a film, de később valamelyest karizmatikussá válik. A másik dolog, amiért félelmetes lehet, az a kinézete. Ha már itt tartunk, érdemes megemlíteni, hogy újfent sok és kreatívan kidolgozott földönkívülit láthatunk.
A Sötét zsaruk harmadik epizódja jobb és szórakoztatóbb lett annál, mint ami előzetesen várható volt, és amit az elején várni lehetett. Miután jól szórakoztunk, a stáblista alatt szóló Pitbull szám sem annyira idegesítő, de mégis jobban örültünk volna, ha Will Smith megint összehoz egy jó dalt.

70%


A szinkron jó lett. Will Smith értelemszerűen nem kaphatta az eddigi hangját, de Tommy Lee Jones esetében maradt az állandóság. A többi szereplő is megfelelő magyar hangot kapott.
Will Smith - Kálid Artúr
Tommy Lee Jones - Rajhona Ádám
Josh Brolin - Haás Vander Péter
Jemaine Clement - Epres Attila
Emmap Thompson - Kovács Nóra
Michael Stuhlbarg - Kerekes József
Alive Eve - Zsigmond Tamara

IvánBélaCsubakka 2012.05.18. 01:37

A holló

The Raven, 2012, R.: James McTeigue, Sz.: John Cusack, Luke Evans, Alice Eve, Brendan Gleeson

Beröppent a mozikba Edgar Allan Poe hollója. Tudjátok, az, amelyik azt mondja: sohamár.

Baltimore-ban járunk 1849-ben. Egy sorozatgyilkos szedi áldozatait, de nem akárhogyan, hanem Edgar Allan Poe történeteit másolva. A rendőrfőnök meg is kéri a híres írót, hogy segítsen neki elkapni a tettest.
Egy többször látott sorozatgyilkosos-üldözős történet érdekes megvalósításával van dolgunk. Azaz a felütés érdekes, de aztán elveszik belőle a kreativitás nagy része. A sztori, a nyomozási folyamat tartja a figyelmet, mert érdekes. Ez viszont kevés egy igazán jó filmhez, ugyanis a feszültség minimális szinten marad. Érdekli a nézőt, hogy ki és miért gyilkolászik, az izgalom azonban elmarad.
A jó hír, hogy John Cusack tökéletes választás volt Poe szerepére, végig jól teljesít. Igazából nélküle kevesebb lenne ez a film, így viszont a közepesnél határozottan jobb lett.

60%


A felirat jó lett. Nem vettem benne észre se hibát, se hülyeséget.

Nem kell megijedni, Sacha Baron Cohen legújabb agymenése az amerikai premier után egy nappal, azaz e hét csütörtökétől látható lesz a haza mozikban. Elhalasztva csak általam lesz, hogy szép magyarosan fogalmazzak. Normál esetben csütörtökön megnézném moziban, és utána rögvest írnék is róla, mert tudom, hogy nagyon várjátok már az értékelésemet (:)). A feltételes mód azért van, mert nem fogom megnézni, de nem azért mert nem akarom látni a filmet. Na de akkor miért?

Azért, kérem szépen, mert szinkronizált lesz. Ez a legnagyobb merénylet, amit ezzel a filmmel kapcsolatban a nézővel szemben el lehet követni. Cohen magyar hangja Sherer Péter, aki ugyan kiváló színész, de egyszerűen nem illik hozzá. Ha már itt tartunk, akkor kijelentem, hogy semelyik magyar hang nem illik hozzá, tehát szinkronizálhatatlan! Akkor meg főleg nem, amikor ilyen one-man-show-val áll elő.
Megkérdeztem a Dunafilmet, hogy mi a fasz van, mi a büdös lófaszért kell elrontani a filmélményt. Ezt az e-mailt háromszor is elküldtem nekik, egyszer sem érkezett választ. Pedig logikusan érvelve bizonygattam, hogy nem kéne, aztán feltettem a kérdést, hogy miért döntöttek mégis így. Miután meguntam a várakozást, írtam egy negyedik levelet, amelyben érdeklődtem, hogy miért nem kapok választ. Erre már válaszolt a sajtófőnök, de nem értette, hogy milyen kérdésre kéne válaszolnia. Baszd meg!
Újra feltettem neki a kérdést, ezúttal választ is kaptam. Megtudtam, hogy egy szakértő csapat döntött, és tudják, hogy mit hogyan kell. Azt is megtudtam, hogy a véleményem az csak az én véleményem, és nem tudhatom, hogy milyen lesz ez a film, illetve, milyen lesz a szinkronja. De tudom, baszd meg! A film bizonyára jó lesz, szinkronnal meg szar.
Ezek után megírtam a sajtófőnöknek, hogy egy filmről trailer alapján lehet tudni, hogy milyen lesz, és hogy lehet-e jó szinkront csinálni hozzá. Megkérdeztem azt is, hogy a szakértő csapat mitől szakértő, és hogy mi alapján döntik el, hogy szinkronizált legyen egy film, ellenőrzik-e a szinkron minőségét, stb. Ezekre már csak kitérő választ kaptam. Időhiányra hivatkozva nem akart engem tájékoztatni. Na persze...

Nem vagyok hajlandó tehát szinkronizáltan megnézni A diktátort, ezért megvárom, még itthon megnézhetem eredeti nyelven. Legyen az akár egy nézhető beszerezhető változat, amihez már van angol felirat, mert az így is jobb élmény lesz, mint moziban.
Tudom, hogy a MOM Parkban megnézhetem feliratosan, de az nekem anyagilag nem érné meg az utazás miatt.

A lényeg tehát: bassza meg a Dunafilm, és dugja fel a picsájába A diktátor szinkronját, amiért elvették a néptől a filmélményt!

Dark Shadows, 2012, R.: Tim Burton, Sz.: Johnny Depp, Michelle Pfeiffer, Helena Bonham Carter, Eva Green, Jackie Earle Haley, Johnny Lee Miller, Bella Heathcote, Chloe Grace Moretz, Gulliver McGrath

Tim Burton és Johnny Depp jó barátok, akik időről időre összejönnek, ahogy az barátoknál szokás. Csak ők ilyenkor nem söröznek, hanem filmet csinálnak. És ha már ott tartanak, Burton nem hagyja otthon az asszonykáját sem.

Burton és Depp nyolcadik közös filmje egy '60-as évekbeli tévésorozat adaptációja. Barnabas Collinst (Johnny Depp) a 18. században egy boszorkány vámpírrá változtatja, majd élve eltemeti. Majd' 200 évvel később, 1972-ben kikel koporsójából, és visszatér régi lakhelyére, ahol azóta a leszármazottai élnek. Tehát a sztori távolról nézve hasonló, mint amit Burton eddigi filmjeiben láthattunk.
Közelebbről megnézve is azt vehetjük észre, hogy ez egy szokásos Burton-film, csak már nem az a magas színvonal, amit már nagyon sokszor láttunk tőle. A hangulatteremtés kiváló, amit legnagyobb részben a látvány határoz meg. Kiváló, de nem annyira mint volt régebben. Ez a film nem szippant magába annyira erősen, mint azt megszokhattuk. De mivel Burton ezen a téren zseni, az atmoszférateremtés a kisujjában van. A hangulatot rontják az üresjáratok is, ezek miatt túlságosan nyújtott lett a film.
A megfelelő hangulatteremtéshez nagyban hozzájárul a zene is. A score-t ezúttal a direktor házi zeneszerzője, Danny Elfman követte el. Taktusai a tetőpontig gyakorlatilag észrevétlenek maradnak, viszont ott nagyon erős a jelenlétük. Helyette viszont megkapjuk a '70-es évek legnagyobb slágereit, amelyeket mindig örömmel hallgatunk, ha meg nem, akkor észre lehet venni, hogy jókor és jó helyen szólalnak meg. Ráadásul Alice Cooper még személyesen is tiszteletét teszi.
Johnny Depp ismét tökéletes választás volt a főszerepre. Megölti élettel az amúgy elég egyszerű figurát, ő az, aki viszi a show-t. A mellészereplők karaktereit sem bonyolították túl, de az őket játszó színészek is jól teljesítenek.
Tim Burton legújabb filmje tehát színvonalát tekintve gyengébb lett, mint a rendező korábbi munkái, ám ez is elegendő volt ahhoz, hogy jó filmet lássunk. Én a rajongójaként elégedett vagyok.

70%


A szinkron jó lett. A legtöbb színészhez a megszokott vagy passzoló hangot választottak, de Helena Bonham Carter és Eva Green magyar hangját nem érzem szerencsés választásnak.
Johnny Depp - Nagy Ervin
Michelle Pfeiffer - Kovács Nóra
Helena Bonham Carter - Murányi Tünde
Eva Green - Kéri Kitty
Jackie Earle Haley - Epres Attila
Johnny Lee Miller - Lux Ádám
Chloe Grace Moretz - Csifó Dorina

Safe, 2012, R.: Boaz Yakin, Sz.: Jason Statham

Jason Statham megint rendet rak, de az egész csak arra jó, hogy tovább skatulyázódjon.

Nagyon bánom, hogy Jason Statham belekerült abba a bizonyos skatulyába. Amikor Guy Ritchie megismertette velünk, azt gondoltam, majd sok jó filmben fog jó szerepeket játszani. Aztán jött A szállító, és ámultunk, hogy milyen jó akciófilmben is. Felerészt ezen a vonulaton haladt tovább, jöttek a nem jó B kategóriás akciófilmek (A szállító 2-3, War, A mestergyilkos). Azért szerencsére akadnak meglepetések az akciófilmek terén is (Crank 1-2, Válogatott gyilkosok), illetve Guy Ritchie és Roger Donaldson adott neki olyan munkát, ahol megmutathatta színészi kvalitásait (Revolver, A banki meló). A sok filmje közül most csak azokat említettem meg, ahol ő a főszereplő.
A biztonság zálogában Statham egy olyan kemény csávót alakít, aki zsaru volt, majd ketrecharcos lett. Ez utóbbi tevékenység során akad össze az orosz maffiával, aminek az lesz az eredménye, hogy feleségét megölik, de őt életben hagyják, majd hajléktalanként kezdi tengetni életét. Összefut egy kínai kislánnyal, aki olyan fontos információknak van birtokában, amikre az említett ruszkikon kívül a kínai maffiának is szüksége van. Színre lépnek még főhősünk ex-kollégái is, a korrupt zsaruk, és megkezdődik a versenyfutás.
A film legnagyobb gyengesége a gonosz oldal. Túl sok és sokféle rosszfiú van, nehéz eligazodni, hogy ki mit miért akar. De talán ők maguk sem tudják, mert sorozatosan mindenféle logikátlan döntéseket hoznak. Fejétől bűzlik a hal, tehát a maffiafőnökök és a főzsaru a legdilettánsabbak. Igazi antikarizmatikus főgenyák ők, nem is adnak okot a félelemre.
Főhősünk karaktere is teljesen egyszerű. Nem igazán derül ki, hogy miért kezdi el védelmezni a kislányt, így nehéz azonosulni vele. Statham sok hasonló karaktert életre keltett már, de mint eddig, most is tud bele vinni valamit, amitől kedvelhető lesz.
Ha már akciófilmről beszélünk, essék szó az akciójelenetekről is. A film első felében nagyon kreatívan megkoreografált akciókat láthatunk, azonban ez a kreativitás a második felére eltűnt. Ott már a szokásos szétvagdosott jeleneteket láthatjuk, amelyekben a lényeget alig lehet kivenni. A legnagyobb pozitívum, hogy Statham nem lacafacázik, aki elé áll, bárki is legyen az, nem akarja fifikával kikerülni, hanem egyből lepuffantja.
Emberünket tehát újabb B kategóriás akciófilmben láthatjuk, ám a műfaj kedvelőinek érdemes vele próbát tenni.

50%


A felirat korrekt munka lett, még a vagány dumákat is sikerült jól lefordítani.

21 Jump Street, 2012, R.: Phil Lord, Chris Miller, Sz.: Jonah Hill, Channing Tatum, Dave Franco, Brie Larson, Ice Cube

Ez a magyar alcím... Brrr! De legalább meghagyták az eredetit is. Az egyre korábban kezdődő blockbuster szezon újabb darabját vehetjük górcső alá.

1987-ben indult a 21 Jump Street című ötévados sorozat, amely ismertté tette Johnny Deppet (és Richard Griecot, ha már itt tartunk). Az alapsztorija az volt, hogy fiatal rendőröket beépítettek egy középiskolába, hogy elkapják a fiatalkorú bűnözőket. Ennek a sorozatnak a kvázi folytatása a mozifilm, melyben újraindítják a programot. Főhőseinket (Jonah Hill és Channing Tatum) is beépítik a suliba, hogy felderítsék az újfajta drog ügyét.
A történetvezetés nagyon egyszerű, a rendőrös-beépülős-drogos filmek megszokott fordulatait láthatjuk. Azonban nem fullad átlagba a film, mert sikerült feldobni jó pár dologgal. Az egyik ilyen a humor. A poénok röpködnek jobbról-balról, majdnem végig tartják a színvonalat, a végére viszont elfogyott a kreativitás. Olyan érzésem volt, hogy főleg a film első felében lett volna még egy-két vicces jelenet, ami a vágószoba padlóján landolt. Sebaj, várjuk a bővített változatot, hátha...
Az akciójelenetek is jók lettek, onnan sem hiányzik a humor, és még látványosak is voltak. Szerintem azért nem kerültek bele a végső változatba az előbb említett humoros részek, hogy ne legyenek túlnyomó többségben az akcióval. Mindenesetre a rendezőpáros, akik egyébként korábban a Derült égből fasírt című animációs filmmel hívták fel magukra a figyelmet, frenetikus hangulattal töltötte meg a filmet. Ez köszönhető az adott jelenetekbe tökéletesen beleillő zeneszámoknak is, amelyek között hallhatunk Eminemtől LMFAO-ig mindenfélét. A score főtémája erőteljesen hasonlít a Terminátoréra, ezzel nem tudom, mi volt a céljuk, de vagány.
Jonah Hill megfelelő volt a szerepében, Channing Tatum pedig akár lubickolhatott is volna, ha jobb színész lenne, de így ő volt kettejük közül a jobb. Rajtuk kívül mindenféle mellékszerepekben láthatunk mindenféle sorozatokból ismert arcokat. Az eredetiből pedig négyen is cameoznak (még Richard Grieco is, de őt nem sikerült kiszúrnom).

75%


A szinkron nem lett olyan jó, mint ahogyan egy ilyen jellegű filmtől elvárnánk. Bár Elek Ferenc hangja nagyon hasonlít Jonah Hillére, mégsem szerencsés ez a párosítás. Channing Tatumnak Dévai Balázs tökéletes választás, bár most ő sem teljesített elég jól. A mellékszereplők magyar hangja hol jól, hol kevésbé jól lettek kiválasztva. Heltai Olga megint elszabadult, a szöveget ismét sok baromsággal megtöltötte.

A D-vel a Pick of Destiny című filmjük kapcsán találkoztam először. Csak azt tudtam, hogy Jack Black új filmje lesz, megnéztem a trailert, és egyből megszerettem őket. Beszereztem a film zenéjét, és rongyosra hallgattam, mire eljutottam odáig, hogy megnézhessem a filmet, mert nálunk csak DVD-n jelent meg. Kurva jó a film, nézzétek meg!

6 év után végre új lemezzel jelentkezett Jables és Kage, amely már a harmadik. Az első is jó lett, csak nettóban kevés, a második alap, és a harmadik is baszott jó lett. Ha szeretitek a rockot, hallgassátok és imádjátok a D-t!

Íme a lemez címadó dala:

süti beállítások módosítása