Looper, 2012, R.: Rian Johnson, Sz.: Joseph Gordon-Levitt, Bruce Willis, Emily Blunt, Paul Dano, Noah Segan, Piper Perabo, Jeff Daniels, Pierce Gagnon
Rian Johnson első két filmjével (Beépülve, Szélhámos fivérek) elismert rendező lett, bár nekem egyik sem tetszett különösebben. Most végre megérkezett a témája miatt nagyon várt harmadik filmje, így teljessé vált a "Csináltam három filmet" trilógia.
2044-ben még nem lehetséges az időutazás, 30 évvel később viszont már igen. A bűnözők arra használják, hogy visszaküldjék a halálra jelölteket, így a múltbéli bérgyilkosok végeznek velük, és levan a gond. Joe (Joseph Gordon-Levitt) is ilyen bérgyilkos, aki egy nap az öreg önmagával (Bruce Willis) találja magát szemben.
Akár már az expozíció is érdekessé tehetné az egész filmet, de van itt még több jóság is. Már az elején beszippant a film azzal, hogy - a főhős narrációjának is köszönhetően - tökéletesen kidolgozott és elfogadható jövőképet tár elénk. Nagyon érződik rajta a Szárnyas fejvadász hatása, csak a jövő nem annyira távoli. A bonyodalom megtörténése után sem unatkozunk, hiszen tökéletesen elhelyezett és időzített fordulatokat láthatunk, melyek a bizonytalanság érzését is keltik bennünk, mert lassan és egyenként derül fény a rejtélyekre, mi pedig a kezdettől fogva tudni akarjuk, hogy mi miért van. Ezt a fajta izgalmat az is fokozza, hogy a főhős fiatal és öreg változatának sem teljesen tiszta a célja, hosszú ideig homályos marad a motivációjuk. A forgatókönyv csak azért nem lett tökéletes, mert bár az egész időutazós dolgot jól kezeli az okok és következmények figyelembevételével, mégis csúszott bele pár logikai hiba.
A fentiekből az következne, hogy nagyon nehéz fogást találni a filmen, de ez nem teljesen igaz. Miközben keresed a fogást, a film fog meg téged rögtön az elején, és el sem ereszt a végéig. Ez Rian Johnsonnak köszönhető, hiszen a forgatókönyv mellett ő volt felelős a rendezésért is. A filmnek az elejétől a végéig nagyon erős az atmoszférája, ami által a történések közepén érezhetjük magunkat. Ezt erősíti a műfajok ötvözése és az azok közötti lavírozás is. Johnson már az első két filmjében is megmutatta, hogy ért a hangulatteremtéshez és a műfajokkal való játszadozáshoz, a Looperben viszont minden eddiginél jobban alkalmazza az eszközeit.
A rendező ismét kedvenc színészét választotta a főszerep egyik felére. Joseph Gordon-Levitt nagyon jól játszik, ismét bizonyítja, hogy ő az egyik legjobb jelenkori fiatal színész. A főszerep másik felére tökéletes választás volt Bruce Willis, aki szintén kiemelkedően teljesít, karrierje csúcsán láthattunk tőle hasonló alakításokat. Itt kell megdicsérni a maszkmestert, amiért sikerült JGL arcát Williséhez hasonlóvá varázsolni. Az egyik jelenetben egymással szemben ülnek, mindkettejüket profilból látjuk, és akkor lehet látni igazán a hasonlóságot.
Igazán nagyszerű film lett a Looper, amely az időutazós filmek rajongóinak igazi csemege, és mindenképpen ott a helye az év végi listák elején.
A felirat nagyon jó lett, kivéve talán, hogy a looper szót nem sikerült elég jól lefordítani.
Lawless, 2012, R.: John Hillcoat, Sz.: Shia LaBeouf, Tom Hardy, Jason Clarke, Guy Pearce, Jessica Chastain, Mia Wasikowska, Dane DeHaan, Gary Oldman
Hozzávalók: '30-as évek, szesztilalom, szeszcsempészet, bűnözési hullám, korrupció. A szakácsok: John Hillcoat és Nick Cave.
1931. Franklyn megye, Virginia. A környéken a Bondurant-fiúk a legmenőbb szeszfőzők és -árusítók. Minden jól megy addig, míg meg nem érkezik az új nagyvárosi ficsúr főzsaru, aki némi jutalékért elnézi az említett illegális tevékenységet. A tesók nem fizetnek, így kemény idők várnak rájuk.
A történet pofonegyszerű, ehhez hasonul a cselekményvezetés is, ám Nick Cave forgatókönyve feldobja az egészet. A történet lassan, de biztosan folyik előre, néhol még epizódok közbeékelésére is van idő, amelyek elősegítik a szórakozást és a karakterábrázolást. Az összes figura nagyon jól lett megírva, főleg a már említett főzsaru, aki annyira gonosz és idegesítő, hogy az embernek kedve támad megforgatni a dákó vastagabbik végét a seggében. Guy Pearce nagyszerű a velejéig romlott korrupt kopó szerepében. A Shia LaBeouf, Tom Hardy és Jason Clarke által játszott testvérek külön-külön és együtt is érdekes karakterek, köszönhetően a színészek jó játékának is. Általuk szimpatikussá válnak a jó szándékú bűnözők.
John Hillcoat már az előző két filmjében (Az ajánlat, Az út) megmutatta mennyire jól tud kemény és dekadens hangulatot teremteni. A dekadencia ezúttal elmaradt, hiszen ez egy jóval optimistább film, de az erős és lehengerlő atmoszféra most is jelen van, a filmben ábrázolt kegyetlen miliőt a néző is könnyen átérezheti. Mindezek ellenére a Fékezhetetlen mégis könnyed szórakozást ígér. Érdekes, hogy sikerült egyfajta műfaji elegyet létrehozni, hiszen a filmben egyszerre vannak jelen a western és gengszterfilm stílusjegyei. A hangulatot és a szórakozást emelik Nick Cave és Warren Ellis fülbemászó dallamai, valamint Benoit Delhomme gyönyőrű képei.
John Hillcoat és Nick Cave rutinos páros, hiszen a Fékezhetetlen már a harmadik közös filmjük. Együttműködésük újabb gyümölcse egy igazán jó és szórakoztató film lett.
A felirat nagyon jó lett, köszönhetően a néhol igen kreatív fordításnak.
The Bourne Legacy, 2012, R.: Tony Gilroy, Sz.: Jeremy Renner, Rachel Weisz, Edward Norton
A zseniális Bourne-trilógiát nem sikerült folytatni, készítettek hát helyette egy spinoffot. Ismerős sztori ismeretlen emberrel a középpontban.
A Bourne hagyatékból megtudjuk, hogy a Kőlépcső és a Feketemamba mellett számtalan hasonló program van. Az egyiket meg kell szüntetni, azaz likvidálni kell az ügynököket. Aaron Cross (Jeremy Renner) azonban túljár a vezetőség eszén, és menekülnie kell.
A forgatókönyv egyik elkövetője az a Tony Gilroy, aki a trilógiában is részt vett íróként, hol egyedül, hogy többedmagával. Ezúttal azonban nem sikerült ugyanolyan jól megírni a történetet. Cross korántsem olyan érdekes figura, mint Bourne, és ez végig így is marad. A film első harmada nem törekszik arra, hogy megkedveltesse a nézővel a főhősét, sőt arra sem, hogy tartsa a figyelmet. Kb. a film harmadánál bekövetkezik egy fordulat, ahonnan felpörögnek az események, és élvezetesebb lesz az egész. Sajnos ez már nem sokat ér, hiszen nem sikerült elérni, hogy izguljunk a jó oldalon levőkért, sem azt, hogy félelmetesek legyenek a rosszfiúk. Azt azonban meg kell említeni, hogy Renner jól teljesít az akcióhős szerepkörében.
Tony Gilroy ezúttal nem csak íróként, hanem rendezőként is részt vett a filmben. Doug Liman és Paul Greengrass feszes tempót diktált és nagyszerű atmoszférát teremtett a trilógiában, ami Gilroynak nem sikerült. A hangulat semmilyen, se izgalom, se élvezet. A tempó is túl lassú lett, ami nagyon hátrányára vált a filmnek, mert így túl sok lett az unalmas lötyögés, és túl hosszú lett a játékidő. Ami viszont Gilroy javára szól, hogy elődeihez hasonlóan az akciójeleneteket ő is nagyon élvezetesre kreálta. Ezúttal nem rángatják a kamerát, így zökkenőmentesen élvezhetjük Robert Elswit gyönyörű képeit.
Véleményem szerint kár volt melléksztorit csinálni Jason Bourne kalandjaihoz, inkább nyugton kéne hagyni, mert az úgy kerek és tökéletes, ahogy van.
A felirat majdnem tökéletes lett, csak pár helyesírási hiba van benne.
The Expendables 2., 2012, R.: Simon West, Sz.: Sylvester Stallone, Jason Statham, Jet Li, Dolph Lundgren, Chuck Norris, Jean-Claude Van Damme, Bruce Willis, Arnold Schwarzenegger, Terry Crews, Randy Couture, Liam Hemsworth, Nan Yu
A ratataták két év után visszatértek, hogy újra összeálljanak egy melóra, aminek a célja természetesen nem is lehet más, mint a közönség szórakoztatása.
2010-ben láthattuk A feláldozhatók első részét, melyben Stallone összehozta a múlt nagy akciósztárjait, kiegészítette fiatalabb arcokkal a bandát, és kurva nagy zúzást produkáltak. A korombeli és idősebb srácok és férfiak legmerészebb álma teljesült be ezzel a filmmel. Nekem nagyon tetszett, bár egy kicsit elmaradt attól, amit vártam (80%). Két év szünet után ismét itt vannak az öregedő, de még nem kiöregedett akcióhősök, hogy megmutassák, mitől döglik a légy (Chemotoxtól :)).
A sztori abból áll, hogy a főköcsög (Van Damme) megszivatja Barney Rosst (Sly) és társait, amit ők nem hagyhatnak annyiban. Igazából ki a faszt érdekel a cselekmény, csak legyen benne zúzás, mert az kell a népnek! Meg is van minden, ami kell: lövöldözés, robbantás, bunyó. Akció akció hátán, más nagyon nincs is a filmben. Kár, hogy Stallone átadta a rendezői stafétát Simon Westnek, mert a folytatásban csak majdnem olyan jó akciójeleneteket láthatunk, mint az első részben. Azért párbeszédek is vannak a filmben. Vagyis úgy igazándiból nincsenek is, csak kemény beszólások, de az jó sok.
Örömteli, hogy az első részben csak rövid ideig látott Bruce Willis és Schwarzi most többet szerepel, sőt mindketten puskát ragadnak, és aprítják az ellent. Rövid, ám annál jelentősebb szerepben látható Chuck Norris is, feltűnése a film legjobb pillanatai közé tartozik. JCVD a rosszfiú szerepében nem igazán jó, viszont jól keménykedik.
A feláldoztatók második küldetése csak megközelíti az elsőt, viszont ugyanolyan jó szórakozást nyújt. Akciórajongóknak kötelező!
A szinkron nem lett olyan jó mint az elő részé, köszönhetően a forgalmazóváltásnak. A magyar hangok ugyanazok maradtak, az új szereplők pedig megszokott vagy megfelelő hangot kaptak.