Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Looper, 2012, R.: Rian Johnson, Sz.: Joseph Gordon-Levitt, Bruce Willis, Emily Blunt, Paul Dano, Noah Segan, Piper Perabo, Jeff Daniels, Pierce Gagnon

Rian Johnson első két filmjével (Beépülve, Szélhámos fivérek) elismert rendező lett, bár nekem egyik sem tetszett különösebben. Most végre megérkezett a témája miatt nagyon várt harmadik filmje, így teljessé vált a "Csináltam három filmet" trilógia.

looper_ver3.jpg
2044-ben még nem lehetséges az időutazás, 30 évvel később viszont már igen. A bűnözők arra használják, hogy visszaküldjék a halálra jelölteket, így a múltbéli bérgyilkosok végeznek velük, és levan a gond. Joe (Joseph Gordon-Levitt) is ilyen bérgyilkos, aki egy nap az öreg önmagával (Bruce Willis) találja magát szemben.
Akár már az expozíció is érdekessé tehetné az egész filmet, de van itt még több jóság is. Már az elején beszippant a film azzal, hogy - a főhős narrációjának is köszönhetően - tökéletesen kidolgozott és elfogadható jövőképet tár elénk. Nagyon érződik rajta a Szárnyas fejvadász hatása, csak a jövő nem annyira távoli. A bonyodalom megtörténése után sem unatkozunk, hiszen tökéletesen elhelyezett és időzített fordulatokat láthatunk, melyek a bizonytalanság érzését is keltik bennünk, mert lassan és egyenként derül fény a rejtélyekre, mi pedig a kezdettől fogva tudni akarjuk, hogy mi miért van. Ezt a fajta izgalmat az is fokozza, hogy a főhős fiatal és öreg változatának sem teljesen tiszta a célja, hosszú ideig homályos marad a motivációjuk. A forgatókönyv csak azért nem lett tökéletes, mert bár az egész időutazós dolgot jól kezeli az okok és következmények figyelembevételével, mégis csúszott bele pár logikai hiba.
A fentiekből az következne, hogy nagyon nehéz fogást találni a filmen, de ez nem teljesen igaz. Miközben keresed a fogást, a film fog meg téged rögtön az elején, és el sem ereszt a végéig. Ez Rian Johnsonnak köszönhető, hiszen a forgatókönyv mellett ő volt felelős a rendezésért is. A filmnek az elejétől a végéig nagyon erős az atmoszférája, ami által a történések közepén érezhetjük magunkat. Ezt erősíti a műfajok ötvözése és az azok közötti lavírozás is. Johnson már az első két filmjében is megmutatta, hogy ért a hangulatteremtéshez és a műfajokkal való játszadozáshoz, a Looperben viszont minden eddiginél jobban alkalmazza az eszközeit.
A rendező ismét kedvenc színészét választotta a főszerep egyik felére. Joseph Gordon-Levitt nagyon jól játszik, ismét bizonyítja, hogy ő az egyik legjobb jelenkori fiatal színész. A főszerep másik felére tökéletes választás volt Bruce Willis, aki szintén kiemelkedően teljesít, karrierje csúcsán láthattunk tőle hasonló alakításokat. Itt kell megdicsérni a maszkmestert, amiért sikerült JGL arcát Williséhez hasonlóvá varázsolni. Az egyik jelenetben egymással szemben ülnek, mindkettejüket profilból látjuk, és akkor lehet látni igazán a hasonlóságot.
Igazán nagyszerű film lett a Looper, amely az időutazós filmek rajongóinak igazi csemege, és mindenképpen ott a helye az év végi listák elején.

90%


A felirat nagyon jó lett, kivéve talán, hogy a looper szót nem sikerült elég jól lefordítani.