The Watch, 2012, R.: Akiva Schaffer, Sz.: Ben Stiller, Vince Vaughn, Jonah Hill, Richard Ayoade
Sokak által szeretett és sokak által nem szeretett nevettetők összejöttek nevettetni, de egy földönkívüli faj úgy döntött, hogy az nem megy csak úgy.
Egy nyugodt amerikai kisvárosban különös és brutális gyilkosság történik, ami már meghaladja a helyi zsaruk képességeit, ezért Evan (Ben Stiller) úgy dönt, létrehoz egy polgárőrséget. Csatlakozik hozzá három fickó (Vince Vaughn, Jonah Hill, Richard Ayoade), ám időközben kiderül, hogy egy földönkívüli a gyilkos.
A film R korhatár-besorolást kapott, az ilyen vígjátékoknak mindig örülünk. A korhatáros poénok, ahogyan az lenni szokott, néha átmennek gusztustalanba, de még jó hogy ezen a téren magas az ingerküszöböm, valamint semmi bajom az ilyennel. Több ütős és/vagy durva poén van a filmben, nagy részük be is talál. Sokan nem szeretik azt a fajta humort, amit a Kertvárosi kommandó is képvisel, de aki vevő rá, az most is remekül szórakozhat. Én személy szerint szeretem az ilyesmit. A sci-fi vonal hasznára válik a filmnek, hiszen amellett, hogy a két műfaj jól megfér egymás társaságában, és kiegészíti egymást, kapunk izgalmat, bunyót, lövöldözést és robbantást.
A négy főszereplő közül Ben Stiller és Vince Vaughn a szokásos vicces oldalukat hozzák, valamint Richard Ayoade-től is leginkább azt láthatjuk, amit a Kockafejekben. Jonah Hill viszont ezúttal keményebb csávót alakít, sok mulatságos momentum fűződik hozzá. A bandát Akiva Schaffer irányította, aki amellett, hogy a Saturday Night Live-ban rendszeresen ír és rendez, összehozta Az örök kaszkadőr című pozitív értelemben vett ökörséget, és most is jó hangulatú és kellő mértékben vicces vígjátékot köszönhetünk neki.
A magyar szöveget szerencsére nem Heltai Olga írta, ahogy az InterCom hasonló jellegű filmjeinél szokás, hanem Tóth Tamás, ami szinkron hasznára válik. Úgy, ahogy a bevált párosítások is, hiszen a Ben Stiller - Kálloy Molnár Péter és a Vince Vaughn - Haás Vander Péter párosok már sokszor bizonyítottak. Jonah Hill hangja ezúttal Kovács Lehel, ami megszokható. Richard Ayoade magyar hangja Simon Kornél, ami oké, bár Hevér Gábort már megszoktuk.
Taken 2., 2012, R.: Olivier Megaton, Sz.: Liam Neeson, Famke Janssen, Maggie Grace
Öt évvel ezelőtt (nálunk négy) hangos siker volt az Elrabolva. Nem mellesleg ennek a filmnek köszönhetően lett Liam Neeson akciósztár - vénségére. Naná, hogy folytatták.
Az Elrabolva óta tudjuk, hogy Bryan Millsszel (Liam Neeson) nem érdemes packázni, mert szarul járhatunk. Nem lacafacázik, teszi, amit tenni kell. Okos akciófilmmel volt dolgunk, melynek minőségét emelte Pierre Morel rendezése és a fasza akciójelenetek (80%). Úgy tűnik, vannak, akik nem ismerik eléggé Millst, hiszen a folytatásban az ő által likvidált albánok hozzátartozói úgy döntenek, hogy bosszút állnak. Mikor főhősünk családilag isztambuli kiruccanáson tartózkodik, meg is kezdődik az akció.
A forgatókönyvet az első részhez hasonlóan Luc Besson és Robert Mark Kamen követte el, viszont most közel sem sikerült olyan frappánsat alkotniuk. A történetvezetés kevésbé kreatív, ráadásul a sztori tele van logikai és egyéb jellegű hülyeségekkel. Pozitívum, hogy ezek felett simán szemet lehet hunyni, még akkor is, ha teljesen nyilvánvalóak, és akkor élvezhető lesz a film. Mills karaktere sem lett olyan jól megírva, mint korábban. Nem sikerül megoldania mindent lacafaca nélkül, ráadásul Neeson is csak megközelíti korábbi alakítását, így kevésbé lesz szerethető a figura.
A rendező ezúttal az az Olivier Megaton, akinek A szállító 3. és a Colombiana című nem túl jó akciófilmeket köszönhetjük. Nem sikerült felnőnie az elődjéhez, és az akciójelenetek sem olyan faszák, viszont még bőven élvezhetőek, és a feszültség is végig jelen van. Így hát akinek bejött az első rész, ezzel is érdemes próbát tennie.
A felirat pár helyesírási hibától eltekintve jó lett.